Anne otthonra talál (Anne of Green Gables, 1908.)

Avonlea kanadai falucska népe felbolydul: vajon mi indíthatta a besavanyodott agglegényt, Matthew Cuthbertet, no meg kardos nővérét, a háztartását parancsnoki szigorral vezető Marillát, hogy árva gyereket fogadjanak tanyájukra? Bizony, a szorgalmas, puritán testvérpár fölött eljárt az idő, segítségre van szükségük, és ki lenne erre alkalmasabb, mint holmi apátlan-anyátlan legényke, aki örül, ha fedelet kap a feje fölé? Mekkora aztán Matthew meglepetése, amikor a várt legényke helyett egy pulykatojásképű, vörös hajú leányzó várja, szerény bőröndjén üldögélve, hogy örökbefogadója megjelenjen... Matthew legszívesebben azonnal visszaküldené, Marillától sem várhat sokat a jövevény, aki, mint kiderül, az Anne névre hallgat. Vissza is penderítenék menten, ha a különlegesen fejlett szókinccsel rendelkező, jég hátán is megélő kis árva lány, aki jócskán cibált már az élet, és alapos ismereteket szerzett a felnőttek világáról, ki nem vágná magát a kutyaszorítóból, és lány létére nélkülözhetetlenné nem tenné magát a derék idősödő testvérpár életében... Persze az út a kölcsönös megértéshez, mi több: a szeretethez ugyancsak rögös, de a talpraesett kislány sikerrel végigvárja: segíti ebben élénk képzelete, és az, hogy a világot s zépnek és megjavíthatónak látja.

 Anne az élet iskolájában (Anne of Avonlea, 1909.)

 Anne Shirley, ez a vörös bár barátnői szerint gesztenyebarna hajú, talpraesett és élénk képzelőerővel megáldott kislány immár magas, karcsú, tizenhat és fél éves ifjú hölgy: kijárta a főiskolát, és visszatért Avonlea-be, a jó öreg Marilla mellé. De a visszatérés egyben új kezdet is, Anne kilép az élet iskolájába, hiszen dolgozni kezd: tanítónő a helyi iskolában. Persze az élet folyton pezseg körülötte: régi barátai mellé újakat szerez, idősebbeket és fiatalabbakat. Meglágyítja az új szomszéd, a mogorva agglegény híérben álló Mr. Harrison szívét, akinek idővel nemcsak mogorvasága, de agglegénysége is álcának bizonyul. "Levendula" kisasszony személyében pedig igazi rokon lélekre talál, arról nem is beszélve, hogy a véletlen úgy hozza, a kisasszony révén olyan szerelmi románc tanúja lehet, ami az ő képzeletének tág terében is ritkaság. Anne azonban nem volna méltó az Anne Shirley névre, ha nem kerülne időről időre kisebb-nagyobb kalamajkákba, igaz, mindig merő jó szándéktól vezéreltetve. De bármi baleset, Anne rendíthetetlenül szépnek látja a világot, és talán épp ezért őkörülötte azzá is válik. A felnőttkor küszöbén álló fiatal lány megható ügybuzgalommal igyekszik visszaadni mindazt a szeretetet, amit ő kapott valaha, kis tanítványainak és az ikreknek, akiket Marilla vett házába rokoni kötelességérzetből, de ezen Mrs. Rachel Lynde már meg sem lepődik...

Anne válaszúton (Anne of the Island, 1915.)

A könyv az Edward-szigeti falucskába, Avonlea-be egykor árvaként érkező, különleges érzékenységű és különlegesen fejlett beszédkészségű kislányból időközben ifjú hölggyé változott Anne sorsát követi tovább, immár egyetemi évei során. Hallatlanul érdekes a századforduló Kanadájának egyetemi világa is, főleg, hogy akkoriban kezdett elterjedni a női hallgatók képzése. A regéyn azonban a diákélet színes, eseménydús leírása mellett Anne érzelmi életének bonyodalmait tárja föl. A vörös hajú, kivételesen formás orrú kamaszlány ugyancsak csinos hajadon lett. Az egyetemen nemcsak arra készül fel, milyen munkát fog végezni a későbbiekben, hanem egész életére kiható elhatározások előtt áll. Hogyan alakul Anne kapcsolata a hűséges gyermekkori baráttal, a szerelmesen és kitartóan várakozó Gilbert Blythe-tal? Vagy feledve őt, az egyetemista lányok bálványához, a dúsgazdag, ám üresfejű fiatalemberhez megy férjhez? Anne válaszúton áll: a felnőttlét első komoly döntéseit kell meghoznia. Az egyetemista Anne természetesen megőrzi jellemének tisztaságát, derűjét, és természetesen ezúttal is sorozatosan bonyodalmakat kever merő jó szándékból, segíteni akarásból. És valóban: a szándék minden átmeneti nehézség ellenére valósággá válik, ha olyan lány veszi kezébe az ügyeket, mint Anne Shirley.

Anne új vizekre evez (Anne of Windy Poplars, 1936. (!))

 Anne elfoglalja első igazi állását: igazgatónő a summerside-i középiskolában � és ahogy azt a különlegesen fejlett beszédkészségű, élénk képzelőerejű kislánytól megszoktuk már, felnőttként is mindent megtesz, hogy színt, izgalmat vigyen a városka életébe. Először a Pringle-klánnal kell megküzdenie. Ők a városka igazi urai, és Anne helyett saját rokonukat akarták az igazgatói székben látni. Így aztán Anne nem éppen népszerű a körükben, de vitézül állja a harcot. Igaz, ha a vakszerencse nem juttatja egy régi hajónapló birtokába, és ha a sors nem sodor útjába egy kivételes színészi képességekkel megáldott kisleányt, aligha sikerül diadalmaskodnia. Így azonban hamarosan mégiscsak az egész város kedvencévé válik. Ekkor aztán semmi akadálya többé, hogy nyélbe üssön néhány házasságot, felderítse boldogtalan, magányos és tüskés szívű tanártársa, Katherine Brooke életét, és végül, de nem utolsósorban a szomszéd házban élő, ugyancsak élénk képzelőerejű félárva kislányt kiszabadítsa zsémbes és rideg nagyanyja kezei közül. Három év elteltével Anne elégedetten térhet haza Avonlea-be, hogy szeretett Gilbertjével, aki elvégezte időközben az orvosi egyetemet, esküvőjükre készülhessen...

Anne férjhez megy (Anne's House of Dreams, 1917.)

Anne Shirley, aki egykor árvaként érkezett az Edward-szigeti kis faluba, Avonlea-be, immár csinos ifjú hölgyként, annyi kaland és félreértés után kezét nyújtja Gilbert Blythe-nak. A Zöldmanzárdos-ház első menyasszonya hamarosan a Négy-Szél-öböl menti Glenbe költözik, ahogy Gilbert megkezdi orvosi gyakorlatát. Anne-t is lánykorában megaálmodott álomháza várja, és � ahogy ez vele lenni szokott � számtalan jó barát várja: a férfigyűlölő Miss Cornelia, a kedves, öreg Jim kapitány, a világítótorony őre és a gyönyörű, titokzatos, szomorú Leslie, aki tizenhárom éve ápolja félkegyelmű férjét, Dicket. Dick évekkel korábban, még egészségesen eltűnt, és Jim kapitány találta meg egy távoli kikötő kórházában. Feltűnik aztán Owen Ford, aki rói álmokat dédelget, és beleszeret Leslie-be. Közben az álomházban örömre bánat, bánatra öröm következik: Anne anya lesz, de rögtön gyászba is borul. Ám végül az álomházban is jóra fordulnak a dolgok, és mire mindenki megtalálja a boldogságát, Anne-éknek is költözniük kell. Nagyobb, kényelmesebb, új otthonba, hisz ez az élet rendje.

Anne családja körében (Anne of Ingleside, 1939.)

 Anne Shirley, aki valaha árva lányként került az Edward-szigeti falucskába, Avonlea-be, annyi mulatságos és szívszorító kaland után révbe érkezett: szerelme, Gilbert Blythe oldalán a házasélet örömei és gondjai között telnek napjai a Négy Szél-öböl menti Glenben. Az évek múlásával a család egyre szaporodik, de Anne most is éppoly karcsú, vonzó és csinos és vörös, mint lány korában. A kedves és hűséges Susan segítségével irányítja a barátságos ház, a Zugoly életét, értő szemmel figyeli gyerekei fejlődését, biztatja őket az élet kisebb-nagyobb csalódásai között, osztozik álmaikban, boldogságukban. Eközben azonban őt magát kétségek és félelmek emésztik: lehet, hogy annyi év szerelme után Gilbert szíve nem az övé többé?

Anne és a Szivárvány-völgy (Rainbow Valley, 1919.)

A Zöldmanzárdos-ház vörös hajú Anne-je hatgyerekes családanya, s már csak a két kicsi, Shirley és Rilla van állandóan a szoknyája körül, a négy nagy, Jem, Walter és az ikrek, Di és Nan iskolába járnak. Szabad idejüket pedig a Zugoly melletti mesés tájékon töltik, a Szivárvány-völgyben, amilyet, akárcsak valaha az avonlea-i erdőket-mezőket, képzeletbeli tündéri teremtmények népesítenek be. Hamarosan új játszótársaik akadnak, a falu újonnan érkezett, özvegy lelkészének négy rakoncátlan gyereke. Az anyai gondoskodás nélkül cseperedő Meredith gyerekek egyik botrányt a másik után kavarják Glen St. Maryben. Befogadnak házukba egy szökött lelencet, disznóháton lovagolnak végig a falun, a metodista temetőben játszanak. Bármit tesznek is, a teológia kérdéseivel viaskodó apjuk szórakozott tudatáig alig jut el, viszont magukra haragítják a falu éber figyelmű, pletykás véneit, és ha nem állnának mellettük a Blythe gyerekek és szüleik: Anne és Gilbert, még a tiszteletes hivatalát is veszélybe sodornák. Szerencsére a világ egy kanadai falucskában sem csupa pletykás és álszent vénasszonyból áll, és a gyerekek bátor őszinteségének köszönhetően végül minden jóra fordul. Igaz, a regény utolsó oldaláig kétséges, vajon a bájos Miss Rosemary West igent mond-e Mr. Meredith házassági ajánlatára...

Anne gyermekei a háborúban (Rilla of Ingleside, 1920.)

Anne gyermekei már majdnem felnőttek, kivéve a vidám, szeleburdi és nyakigláb Rillát. Ő még csak tizenöt éves, és bálokról, hódításokról, udvarlókról ábrándozik. De élete első báljának a napja egyben az első világháború kitörésének is a napja. Hiába tölt oly emlékezetes pillanatokat a Négy Szél-beli világítótoronyban rendezett táncmulatságon, Rillára négy év felhőtlen vigalom helyett szenvedés, bánat, kötelességek hosszú sora vár. Anne legkisebb lánya azonban méltó anyjához: bátran, hősiesen, erős szívvel áll helyt. Teszi, ami a háború sújtotta világban talán a legnehezebb, tisztességgel éli mindennapjait, segít, ahol tud. Nevelgeti a kis Jimset, a hadiárvát, szervezi a helyi ifjúsági Vöröskeresztet, főz, varr, köt, sőt még egy esküvőt is nyélbe üt. És mindeközben, szinte észrevétlenül felnőtté érik, aki képes arra, hogy a romokban heverő régi világ helyébe újat építsen.